A parfümök és az alapanyagok nyomában
Parfümöt már az ókori görögök is használtak, de abban az időben még csak a kiváltságosok jutottak ilyen nemes portékához. Ma pedig már szinte mindenki számára könnyen elérhető és az óriási választéknak köszöbhetően mindenki megtalálja az ízléséhez és pénztárcájához illő darabot.
Már az ókori görögök, rómaiak, egyiptomiak és perzsák is használtak parfümöket, napjainkban pedig a mindennapi életünk részét képezik. A modern parfümgyártás a 16. század elején vette kezdetét. A firenzei Medici Katalin, aki II. Henrik felesége lett, a királyi udvarban elterjesztette a parfümök használatát. A 17. századtól Grasse lett a parfümkészítés hazája. A parfümkészítéshez elsősorban virágokat adagoltak, elegáns illatokat állítottak elő például levendulából, ibolyából és rózsából. Ebben az időszakban a nők és a férfiak hasonló illatokat fújtak magukra, a 20. században került arra sor, hogy ezt ketté válasszák, így ekkortól lettek külön női és férfi illatkompozíciók. A 20. század elejéig az esszenciákat kizárólag növényi illóolajokból keverték ki, később pedig már a kémikusok is előrukkoltak szintetikus alapanyagokkal. Ebben az időszakban öltött ipari mértéket a parfümgyártás. A parfümök ezáltal szinte mindenki számára elérhető termékekké váltak és kezdetét vette a tömegtermelésük. Mai napig vannak olyan parfüm házak, amelyek nem használnak szintetikus alapanyagokat, hanem maradtak a természetes anyagok mellett és ők is törekszenek az egyedi darabok elkészítésére.
Most ejtsünk néhány szót az alapanyagokról...
A különféle illatkompozíciók bimbókból, szirmokból, szárakból, levelekből, fák részeiből, gyümölcsökből, kérgekből, magvakból, gyantákból és gyökerekből kinyert illóolajokból készülnek. Sokan bele sem gondolnak abba, hogy milyen részletes és aprólékos munka a felsoroltakból kinyerni az esszenciát, alapos odafigyelést és szakértelmet igényel.
A parfümök fővárosa Franciaország, a parfümkészítők itt még pirkadat előtt kelnek, hogy ezt véghez vigyék, egészen pontosan napfelkelte előtt. A jázmin a leggyakrabban alkalmazott alapanyag, ezt pedig a rózsa követi. Érdekesség, hogy a virág megközelítőleg 20 százalékot veszít az illatából, amikor felkel a nap. Fél kiló virág leszedése a gyakorlottaknak 40 perc alatt van meg, ez átlagosan 5000 darab virágocskát jelent és a mennyisség mindössze néhány csepp esszenciát tartalmaz. Ez magyarázatot ad arra, hogy az eredeti illatok miért kerülnek olyan drágán a boltok polcaira.
